Új Polgári törvénykönyv: A kitagadás intézményéről

 

Az Új Ptk. a kitagadás szabályozásában is újdonságokat hozott: új kitagadási okok jelentek meg a jogszabályban. 

Kitagadásról beszélünk akkor, ha a végrendelet egy törvényes örököst  nem csupán említés nélkül hagy, hanem egy konkrét kitagadási ok megjelölésével kifejezetten azt célozza, hogy a kitagadott személy semmilyen formában ne részesülhessen a hagyatékból. Ha egy kötelesrészre jogosultat, tehát leszármazót, szülőt, vagy házastársat egyszerűen csak említés nélkül hagy a végrendelet, akkor azt mondjuk, hogy őt kötelesrészre szorították, tehát csak a törvényes örökrészének 1/3 része jár neki. Ha azonban kitagadás történt, akkor az érintett örökös kötelesrészre sem tarthat igényt. Kitagadásra csak a jogszabályban is nevesített ok konkrét megjelölésével, végrendeletben van lehetőség. Nézzük a régi és az új kitagadási okokat:

 

Kitagadható, aki az öröklésre érdemtelen; aki az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának, vagy élettársának az életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el; aki az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette; aki erkölcstelen életmódot folytat. Új rendelkezés ezeken felül, hogy kitagadható, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetését még nem töltötte ki, valamint aki a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót kitagadhatja az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság okán is, a szülőt pedig szintén ki lehet tagadni abban az esetben, ha olyan magatartást követett el az örökhagyó sérelmére, amely egyébként alapul szolgálhatna szülői felügyeleti jog megszüntetésére.

Kitagadhatja továbbá a házastársat az örökhagyó a házastársi kötelezettségét durván sértő magatartás miatt is.

Fontos tudni, hogy amennyiben az örökhagyó a kitagadásra okot adó magatartást megbocsájtotta, a kitagadás érvénytelenné, avagy hatálytalanná válik és az örökös kötelesrészre igényt tarthat.

 

Amint az látható, gondos mérlegelést igényel, hogy az egyes kitagadási okok esetleg fennállnak-e. Természetesen ebben a kérdésben érdemes szakember tanácsát kérni, mint ahogy magához a kitagadást tartalmazó végrendelet megtételéhez is javasoljuk szakember igénybevételét.

 

A kitagadott rokon a végrendeletet nagyon gyakran megtámadja, így fontos, hogy a kitagadás szakszerűen legyen megtéve, biztosítva ezzel, hogy a megtámadás próbáját a kitagadást tartalmazó végrendelet kiállja. Ennek a másik oldala, hogy aki az a kitagadottt, aki úgy érzi, hogy őt jogtalanul tagadták ki, megtámadhatja a végrendeletet, illetőleg az ideiglenes hagyatékátadó végzést. 

 

Jogszabályi rendelkezések:

 

Polgári Törvénykönyv

7:77. § Kitagadás

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

7:78. § Kitagadási okok
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;

g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

(3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

7:79. § Megbocsátás

(1) Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

(2) Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.

 

dr. Moravcsik Krisztina ügyvéd

 

Jelen írás nem minősül ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatosan kérjen konzultációs időpontot!