Új Btk! A kapcsolattartás akadályozása bűncselekmény

 

Btk. 210.§. (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabás&

 

A Büntető Törvénykönyv immár büntetőjogi védelemben részesíti a kiskorúval történő kapcsolattartáshoz, a kiskorú egészségéhez, erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdeket. Ha az a személy, akinek nevelésében, gondozásában a gyermeket elhelyezték, akadályozza a kapcsolatot az arra jogosulttal, azzal nem csupán a kapcsolattartásra jogosult személy, de a gyermek érdekei ellen is súlyosan vét.

A szabályozás célja nem a büntetés, hanem a zökkenőmentes kapcsolattartás elősegítése. Ezért került a törvénybe, hogy amennyiben az elsőfokú ítélet meghozataláig jogkövető magatartást tanúsít az elkövető, úgy büntethetősége megszűnik.

 

A 149/1997 (IX.10.) Korm.r. 33.§-ának (2) bekezdése szerint a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezzel nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. Emiatt a gyámhatóság elrendeli a végrehajtási eljárást. Aki a végrehajtást elrendelő végzésnek nem tesz eleget, azt pénzbírsággal sújthatják (5. bekezdés). 

Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a gyámhatóság a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.

Az akadályozás csak ezen bírság kiszabását követően válik bűncselekménnyé.

 

A bűncselekmény nem követhető el addig, míg a gyermek elhelyezéséről és a kapcsolattartásról nem született hatósági határozat. Tehát a bontóper alatti magatartás általában még nem valósíthat meg bűncselekményt, kivéve persze ha a bíróság ideiglenes intézkedésében már szabályozta a kapcsolattartást.

 

A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány gyermek érintett az akadályozásban és nem ahány alkalommal az akadályozás történik. Megvalósulásához szándékos elkövetés, tehát önhiba szükséges. A bírói gyakorlat fogja kialakítani annak megítélését, hogy  ha a gyermek nem akar a kapcsolattartásban résztvenni, az mentesíti-e a szülőt a bűncselekmény elkövetése alól. Minden egyes esetben külön mérlegelési kérdés, hogy az önhiba vajon fennáll-e.

 

A jelen tájékoztatásban foglaltak nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban kérjen konzultációs időpontot!



2013-08-25





nyitolap szakterületek letöltés ajánlatkérés