Az életjáradéki szerződésről

 A tartási és életjáradéki szerződés szabályai nagyban hasonlítanak egymásra, A fő különbség közöttük, hogy tartási szerződés esetén természetbeni tartásra vállal kötelezettséget az eltartó, életjáradéki szerződés esetén pedig egy havi fix összeg megfizetésével tesz eleget tartási kötelezettségének. Az eltartott mindkét típusú szerződéssel biztosíthatja a haláláig való eltartását, gondozását, valamint illő eltemettetését.

 

Tartási szerződés: A szerződésben a felek részletesen szabályozhatják, hogy pontosan milyen gondozás, tartás nyújtására köteles az eltartó (pl. napi háromszori étkezés, napi tisztálkodásban segítség nyújtása, orvosi kezelésekre való kíséret stb.).

A gondozást az eltartó elláthatja személyesen és harmadik személy által is. A megállapodás megkötésekor erről is lehet rendelkezni.

A tartás az eltartott számára nyújtható ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében. Leggyakrabban az eltartott ingatlanának a tulajdonjoga képezi a tartás ellenértékét. Ilyen esetekben az eltartott holtig tartó haszonélvezeti jogát fenntartja az ingatlanon és a tartási joga is be van jegyezve. Ezzel biztosítható, hogy az eltartó a tartási kötelezettségének ténylegesen eleget tegyen.

A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy az örökösök milyen igényt formálhatnak a tartási szerződéssel elidegenített ingatlanra.

A tartási szerződéssel elidegenített vagyontárgy -klasszikusan ingatlan-, kikerül az eltartott hagyatéka köréből, tehát arra a törvényes örökösök még kötelesrész erejéig sem formálhatnak később igényt.

A tartási szerződés különleges fajtája az életjáradéki szerződés, ahol a tartást nem természetben, hanem pénzben nyújtja az eltartó az eltartott számára. Ilyen esetben a szerződésben csupán a tartás mértékét és rendszerességét kell megjelölni.

     Ptk. 586. § (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet.
     (2) A tartási szerződést írásban kell megkötni.
     (3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
     (4) A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
     Ptk. 587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
     (2) Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.
     (3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.
     Ptk. 589. § (1) A bíróság a tartási szerződést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja.
     (2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését.
     (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
     Ptk. 590. § (1) Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
     (2) Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik.
     (3) A kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá nézve túlságos megterheléssel járna.
     (4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
     

     Ptk. 591. § (1) Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.
     (2) Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
     

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződésben az örökhagyó azt vállalja, hogy a meghatározott ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi. Az öröklési szerződésben lekötött vagyonról az örökhagyó sem életében, sem halála esetére (végrendeletében) nem rendelkezhet.

Általában az öröklési szerződés fejében nyújtott tartás esetén is ingatlan szolgál ellenértékül. Ilyenkor az ingatlan az örökhagyó tulajdonában marad a hagyatékának megnyílásáig, arra elidegenítési- és terhelési tilalom kerül feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A vagyontárgy az örökhagyó halálával kerül a vele szerződő fél tulajdonába, hiszen a hagyatéki eljárásban fogja örökségként megkapni azt.

     Ptk. 655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
     (2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
     Ptké. 94. § A Ptk. hatálybalépése előtt kelt öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni.
     Ptk. 656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
     Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.
     Ptk. 657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
     (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
     Ptk. 658. § (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.
     (2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.


A jelen tájékoztatásban foglaltak nem minősülnek ügyvédi tanácsadásnak. Konkrét ügyével kapcsolatban kérje szakember segítségét!